Minden, amit a kismedencei süllyedésekről tudni kell

POP blog

Hátsó hüvelyfali süllyedés (végbélsérv)

2017. március 03. - Dr. Oláh Orsolya Urogynekológiai Magánrendelés

Ez a bejegyzés is a honlapról lett áthozva:

https://www.drolah.com/rectocele--v-gb-ls-rv-

 

Hátsó hüvelyfali süllyedés

(más néven végbélsérv, rectocele, rektokele, posterior prolapsus, posterior descensus)

 

Hátsó hüvelyfali süllyedésről akkor beszélünk, ha a végbelet és a hüvelyt elválasztó fibrózus kötőszövet (fascia) meggyengül, és ezáltal lehetővé teszi a végbélnek a hüvelybe történő beboltosulását. A hátsó hüvelyfali süllyedés másik megnevezése emiatt rektokele, mivel általában a rectum, vagyis a végbél az, ami beboltosul, de nem mindig. Ritkább esetekben a beboltosult hüvelyhám mögött vékonybél is lehet, ez az enterocele.

Egy kisfokú süllyedésnek általában nincsenek tünetei. Nagyobb fokú eltérésnél már kifejezett hüvelyi idegentest érzés léphet fel, vagyis a páciens azt érzi, hogy a hüvelybemenetnél egy eddig nem tapintható szövet dudorodik ki a hüvelyből. Ez általában kellemetlen, de önmagában fájdalmat nem okoz.

 rectocele-with-uterus-image-4-300x241.jpg

Tünetek

- Diszkomfort érzés köhögésnél, erőkifejtéskor, emelésnél, vagy hajolásnál.

- Nehezített székletürítés. Székletürítés közben szükségessé válhat a beboltosulás hüvelyen keresztüli visszanyomása, ami által a székletürítés könnyebbé válhat.

- Székletürítés után a páciens úgy érzi, hogy nem ürült ki teljesen a végbele.

- Derékfájás

- Fájdalmas szexuális együttlét

Előrehaladottabb esetben a szeméremrésben megjelenő idegentest-érzés, mely tapintásra egy puha tojásra emlékeztethet.

- A panaszok hosszasabb állást követően fokozódnak, fekvő helyzetben javulnak.

A páciensek egy része a hátsó hüvelyfali süllyedésen kívül tapasztalhat egyéb kismedencei szerveket érintő süllyedéseket is, mint például a húgyhólyag, a méh vagy a vékonybelek süllyedését.

rectocele-from-fda.jpg

Mikor érdemes orvoshoz fordulni?

Panaszokat okozó esetben mindenképpen szükséges a szakorvosi vizsgálat. Az alábbi tünetek esetén kifejezetten javasolt a szakvizsgálat:

- Zavaró mértékű hüvelyi idegentestérzés, vagyis jól tapintható dudor, ami a hüvelybemenetet kitölti, akár elé is boltosulhat.

- Kezelésre nem javuló székrekedés a fenti panaszok mellett.

 

Mi okozza a kórképet?

Önmagában a felegyenesedés, két lábon járás akkora terhet helyez a kismedencére, hogy ez a legfőbb oka a rectocele kialakulásának.

Emellett hajlamosít még minden olyan tényező, ami a kismedencére nehezedő nyomást még inkább fokozza.

- krónikus székrekedés

- krónikus köhögés (asztma, légcsőhurut)

- tartósan fennálló nagysúlyú emelés (fizikai munka, sport közben)

- túlsúly, elhízás

A terhesség és a hüvelyi szülés szintén kockázatnövelő tényezők. Ennek az az oka, hogy a hüvelyt tartó és támasztó izmok, szalagok és a fascia a terhesség és a hüvelyi szülés alatt túlnyúlik és meggyengül. Ennek eredményeképpen minél több hüvelyi szülésen van túl egy páciens, annál nagyobb az esélye annak, hogy a későbbiekben kialakuljon nála a kórkép.

Természetesen a genetika legalább ennyire meghatározó, így sokszor láthatjuk, hogy annál is létrejön rectocele, aki soha nem szült, illetve előfordul, hogy 5-6 szülés után is nagyon feszes kismedencei szerveket látunk. Ha valakinek örökletesen erős kötőszövetei vannak, nagyobb eséllyel fogja elkerülni a végbélsérvet.

prolapse-rectocele1.jpg

Az alábbi tényezők tehát megnövelik a rectocele kialakulásának a kockázatát:

Genetika: Mint az előbbiekben leírtuk, a kötőszöveti gyengeség leginkább örökletes tényezőktől függ, ami befolyásolja a kismedencei süllyedések kialakulását.

Hüvelyi szülés: Szintén növeli a kismedencei süllyedések kialakulásának esélyét, így a végbélsérv kialakulását is.

Életkor: Az életkor előrehaladtával valamennyire elsorvadnak a medencefenék izmai, csökken az elaszticitásuk, ami az izmok megnyúlását, meggyengülését okozhatja.

Túlsúly: Az elhízás szintén hajlamosít, mivel a plusz kilók folyamatos feszülés alatt tartják a medencefeneket, ami hosszú távon kismedencei süllyedéshez vezethez.

 

Hogyan készüljön fel a vizsgálatra?

Először is írja össze a tüneteit, és azt, hogy azok mikor kezdődtek. Jegyezze fel a már kezelt betegségeit, amelyekre gyógyszert szed, és azt is, hogy milyen gyógyszerből mennyit.

Ha az állapotával kapcsolatos kérdései vannak, azt is jegyezze fel előre, mivel a vizsgálat izgalmában a nagy része kimegy az ember fejéből. Előzze ezt meg.

en2362586.jpg

Milyen orvosi kérdésekre számíthat?

A vizsgálat során az alábbi kérdések nagy valószínűséggel elő fognak kerülni, érdemes már előre átgondolni a válaszokat.

Mikor kezdődtek a panaszok?

Milyen tünetei vannak?

Tapasztal székletürítési nehezítettséget?

Tapasztal vizeletvesztést (inkontinenciát)?

Tapasztal visszatérő húgyúti fertőzéseket?

Tapasztal szexuális együttlét közben fájdalmat vagy vizelet-/ székletvesztést?

Fennáll Önnél krónikus köhögés, asztma, COPD?

Ismert Önnél krónikus székrekedés?

Folyamatos emelésnek, hajolásnak van kitéve a munkahelyén/mindennapjaiban?

Van olyan helyzet, ami javít a panaszain?

Van olyan helyzet, ami ront a panaszain?

A családban van valakinek hasonló betegsége?

Volt hüvelyi szülése? Hány alkalommal?

Van még gyermekvállalási szándék?

Milyen kezelt betegségei vannak, amelyre gyógyszert szed?

 images.jpg

A vizsgálat, diagnózis

A vizsgálathoz hozzátartozik egy kismedencei vizsgálat, mely nagyon hasonlóan zajlik egy rutin nőgyógyászati vizsgálathoz. Ezalatt a szakember megvizsgálja a medencefenék szerkezetét, a kismedencei szervek pozícióját, és néhány teszttel megállapítja, hogy az elváltozás, amennyiben valóban fennáll, milyen súlyossági fokú.

Speciális kérdőívek kitöltése segítségével még inkább pontosítható a süllyedés, és felmérhető, hogy az életminőséget mennyire befolyásolja a kórkép.

Húgyúti panaszok együttes megléte esetén leggyakrabban szükségessé válik a vizeletvizsgálat és a vizelettenyésztés elvégzése is, esetenként vesefunkciós laborral kiegészítve.

Húgyúti panaszok esetén az urodinamikai vizsgálatokkal a vizelettartás eltéréseinek diagnózisa pontosítható. Egyszerűbb esetekben csak vizeletáramlás mérésre van szükség (uroflowmetria), komplikáltabb esetben cystometria és uroflowmetria együttes elvégzésére lehet szükség, mely alatt a hólyag steril folyadékkal történő feltöltése során vizsgálható a húgyhólyagnak a vizelettartási kapacitása több egyéb tényező mellett. Ilyenkor megvizsgáljuk azt is, hogy a vizelet maradéktalanul ki tud-e ürülni vizeletürítéskor (residuum mérés).

A kismedencei vizsgálathoz hozzátartozik egy kismedencei és egy medencefenéki ultrahang vizsgálat, melyekkel az eltéréseket pontosabban számszerűsíteni lehet, és ez pontosabb diagnózist és kezelést tesz lehetővé a későbbiekben.
pelvic_prolapse_clip_image006.png

 

Mik a lehetséges kezelési módok?

A kezelés megválasztása függ az eltérés súlyosságától, emellett attól is, hogy fennáll-e esetlegesen egyéb medencefeneket érintő defektus, pl. egy méhsüllyedés.

Enyhefokú eltérésnél elegendő a rendszeres kontroll mellett végzett szakszerű, gyógytornász által betanított gátizomtorna (Kegel-gyakorlatok). Kiváló segítséget jelenthetnek a különböző biofeedback eszközök, melyek elektronikája segítséget nyújt abban, hogy a laikus páciens a megfelelő izmokat mozgassa meg.

A torna elején, amikor a páciens még sokszor nem érzi biztosan a megfelelő izmokat, segítséget jelenthet az elektrostimulációs kezelés, melyet megfelelő háttérintézmény esetén kórházi körülmények között is végezhetünk, de jó alternatívát jelentenek az otthon használható hüvelyi fejjel rendelkező kézi elektrostimulációs eszközök.

Amennyiben a fenti kezelés önmagában nem jár eredménnyel, a konzervatív kezelés magába foglalja még a pesszárium terápiát. A hüvelyi pesszáriumok általában szilikonból készült, több méretben és formában elérhető eszközök. A vizsgálat során a szakorvos kiválasztja a páciens számára legmegfelelőbbet, és megtanítja annak napi használatára.

Bizonyos esetekben véglegesen megoldja a beteg panaszait, máskor csak a műtétig alkalmazzuk. Amennyiben a páciens elzárkózik a műtéttől, vagy az valamilyen más betegség miatt ellenjavallt, akár évekre szólóan is nagyon jó alternatívát jelenthet a pesszárium, és gátizomtornával (Kegel-tornával) együtt alkalmazva bizonyos esetekben vissza is fejlődhet.

A postmenopausában a pesszárium használatát gyakran érdemes kiegészíteni ösztrogén terápiával. A legtöbb esetben ez ösztrogéntartalmú hüvelyi krémet jelent, de alkalmanként szájon át szedhető tabletta/bőrre kenhető zselé formájában is alkalmazzák. Ennek az az oka, hogy az ösztrogén pozitívan befolyásolja a medencefenék struktúrájának átalakulását, funkcióját.

 obgyn-rectocele.jpg

Mikor és hogyan történik az operáció?

Konzervatív terápiára nem javuló rektokele esetén vagy előrehaladott stádiumban szükségessé válhat a műtéti terápia. A műtét általában hüvelyi úton történik, és célja az előreboltosuló hátsó hüvelyfal eredeti pozícióba történő visszaállítása a medencefenéki szalagok és kötőszöveti lemezek összehúzásával, feszesebbé tételével. Nagyon meggyengült szövetek esetén a műtét eredményesebbé tehető szintetikus hálók és szalagok beépítése által. Esetenként a hüvelyboltozat eredeti magasságban történő rögzítése önmagában megoldhatja az elváltozást, ezt szintén implantátumal szoktuk rögzíteni (sacrospinosus fixáció).  A hálóimplantációs műtétek minden implantációs műtéthez (sérv, emlő stb.) hasonlóan egy magasabb rizikójú műtéti csoportba tartoznak, így a pácienseknél nem minden esetben végezhetőek el. Ennek eldöntése a szakorvosi konzultáción történik. Ha még gyermekvállalási szándék áll fent, a műtétet érdemes a gyermek(ek) megszületése utánra halasztani, ugyanis egy szülés hajlamosít a kórkép kiújulására.

 f30a962cfb-rectocele.jpg

Prevenció

A hátsó hüvelyfali süllyedés (rektokele, végbélsérv) megelőzéséért tehetünk a mindennapokban is. Az alábbi tanácsok betartásával csökkenthetjük a kórkép kialakulásának lehetőségét:

Rendszeres gátizomtorna (Kegel-gyakorlatok, medencefenéki izomzat tornája): Ennek leírását megtalálja honlapunkon. A torna megtanulásához viszont erősen javasolt egy szakember felkeresése.

Székrekedés megelőzése, kezelése

Nehéz tárgyak emelésének elkerülése, emelés esetén helyes technika alkalmazása (inkább lábizmokkal emeljünk, ne csípőből vagy hátból)

Tartós köhögés megszüntetése (a dohányzás abbahagyása, krónikus légcsőgyulladás, asztma kezelése)

Ideális testsúly fenntartása, elérése (a súlyfelesleg leadásával sokat javíthatunk a tüneteken is)

Forrás: www.mayoclinic.org

A bejegyzés trackback címe:

https://medencefenek.blog.hu/api/trackback/id/tr5812309295

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.