Minden, amit a kismedencei süllyedésekről tudni kell

POP blog

POP blog

A futás, a női kismedencei szervek süllyedései és a vizeletinkontinencia kapcsolata

2017. március 01. - Dr. Oláh Orsolya Urogynekológiai Magánrendelés

A kismedencei süllyedések (angolul pelvic organ prolapse, POP) és a vizeletinkontinencia a betegségeknek egy olyan csoportja, amiről ahhoz képest, hogy milyen sok nőt érint, igen kevés szó esik. A süllyedések és inkontinencia inkább a középkorú és idősebb korú populációt érintik. A 60 év feletti nőknek kb. 40%-ánál valamilyen fokú kismedencei süllyedés figyelhető meg, vizeletinkontinencia pedig a nőknek kb. 50-60 %-ánál felléphet az életük során.

running1.jpg

A kismedencei szervek süllyedéses állapotainál az első tünetek kb. 35 év körül jelentkeznek, nagyjából ennyi a maraton futók átlagéletkora is. Mielőtt rátérnénk a többi egybeesésre, érdemes összefoglalni dióhéjban ennek a betegségcsoportnak a lényegét.

A medencefenék egy olyan izmokból és kötőszövetből álló réteg, ami a szeméremcsont és a farokcsont között feszül ki, és kétoldalt a medencecsonton rögzül. Főként ez a réteg támasztja alá a kismedencei szerveket, mint a húgyhólyagot, a méhet és a végbelet. Egy jól működő medencefenék ezen kívül segíti a húgycső és végbél záróizomzatát is a záró funkcióban, emellett fontos szerepe van a szexualitásban is, mivel egy egészséges, tónusos medencefenék segítséget jelent az orgazmus elérésénél mindkét fél számára.

A kismedencei szervek süllyedésének hátterében a medencefenék elégtelen támasztófunkciója áll, ennek legfőbb oka a medencefenéki izomzat és kötőszövet gyengesége. Ha ez bekövetkezik, az izmok és a kötőszövet nem tudják kellőképpen alátámasztani a kismedencei szerveket, beleértve a húgyhólyagot, a méhet és a végbelet. Ennek következményeként alakulhatnak ki a különböző típusú és súlyossági fokú süllyedések, mint a méh- és a hüvelyfali süllyedések vagy végbélsüllyedés, melyeket gyakran kísér vizelet inkontinencia.

running2.jpg

A legtöbben addig a pontig nincsenek is tudatában a medencefenéki izomzat fontos szerepének, amíg minden tökéletesen működik. De ahogy a medencefenék károsodik, a fellépő tünetek komoly kihatással lehetnek a mindennapokra, és érdemi életminőség romlást tapasztalható. Működészavar, hüvelyfali gyengeség vagy süllyedések esetén a legfőbb tünetek a következők. Enyhefokú gyengeségre utal, ha házasélet közben gyakran levegő kerül a hüvelybe, vagy kádfürdő esetén a hüvely megtelik vízzel. Emellett romolhat a szexuális élet azáltal, hogy a hüvelyi érzőidegeket kevesebb inger éri, nehezített az orgazmus, esetenként fájdalmassá is válhat az együttlét. Súlyos fokú süllyedésben, például méh előesésnél már a járás is nehezített lehet. Gyakori kísérő tünet a vizelet terhelésre (köhögésre, nevetésre, emelésre) történő elcsepegése, vagyis az inkontinencia, de nehezített vizeletürítés is előfordul. Ugyanígy székletinkontinencia is lehetséges, de akár komoly székrekedés is.

Vannak olyan hajlamosító tényezők, amelyek fennállása esetén nagyobb eséllyel alakulnak ki ezek az állapotok. Ilyen a terhesség, a hüvelyi szülés, több szülés, túlsúly, krónikus székrekedés vagy krónikus köhögés.

running3.jpg

De mi a helyzet a futással?

A futás egy magas intenzitású testmozgás. A futás alatt a kemény felületre érkezéskor a testsúlyból adódó nyomást a medencefenék és a lábak továbbítják a talajra. Ez hosszú távon a medencefenékre egy állandó és ismétlődő húzó-vonó hatást gyakorol. Ettől a húzó hatástól a medencefenéki izmok és kötőszövetek megnyúlnak és elgyengülnek, főleg akkor, ha már eleve egy gyenge medencefenékről van szó. Utóbbi esetben, vagyis ha már fennáll egy korábban kialakult medencefenéki működészavar, hiányzik az a képesség, amivel ellenállhat egy ilyen magas intenzitású mozgásnak, mint a futás.

Ebből kifolyólag igaz, hogy egy évekig, évtizedekig tartó rendszeres futás hajlamosíthat az ilyen betegségek kialakulására, és egy meggyengült medencefenéknél vagy egy már fennálló hüvelyfali vagy méhsüllyedésnél a futástól valamilyen szintű állapotrosszabbodás várható. Ennek mértéke függ a futó testsúlyától, a lefutott távtól, a futópálya felületétől, és a futó genetikai hajlamától. Vagyis minél ideálisabb a testsúlyunk, minél rövidebb távot futunk, minél puhább a talaj, és minél feszesebbek a szöveteink, annál jobb esélyeink vannak arra, hogy ezek a betegségek elkerüljenek minket.

Mint hobbi futó, azon a véleményen vagyok, hogy a futás az egyik legfantasztikusabb sport mind közül. Felszabadít, örömet szerez, önbizalmat ad, inspirál, kreatív gondolatokat szül és megoldást találunk általa számos problémára. Mint orvos, az egészségre gyakorolt pozitív hatásait is jól ismerem, például növeli az állóképességet, felgyorsítja az anyagcserét, fokozza a tüdő oxigénfelvevő képességét, javítja a szív és érrendszer működését, segít az ideális testsúly elérésében, és még sorolhatnám.

Így senkit sem szeretnék lebeszélni arról, hogy ennek a hobbinak hódoljon, de szeretnék megosztani néhány jó tanácsot az olvasókkal, amik segíthetnek a megelőzésben és a kezelésben.

running4.jpg

Lehetőleg ne fussunk betonon vagy aszfalton. Ez nemcsak az ízületeinket terheli, hanem a medencefeneket is. Egyre több gumisalak pálya épül országszerte, keressük meg ezeket. Az edzőtermi futógépek is rugalmasabbak, ez is jobb megoldás. Akiket zavar a körpályák monotonitása, válassza az erdei pályákat, kiránduló utakat. Természetesen egyszerűbb kilépni a járdára, és azonnal futásnak eredni, mint felkeresni az otthonunktól távolabb eső pályákat, de megéri. Lejtőn lefele ne fussunk, mert ilyenkor minden lépésünk többszörös erővel hat, és nagyobb terhelést jelent a medencefenékre. Korlátozzuk a napi megtett távot. Egyszerű a képlet, ha fele olyan hosszú távot futunk, fele annyi ideig terheljük a medencefeneket. Alkalmanként beleférnek a hosszú edzések, például ha egy maratonra készülünk, de tartósan nem javasolt. Csökkentsük a lépéstávolságot. Minél hosszabbak a lépéseink, annál nagyobb erővel érkezünk a talajra, és ez a lejtőn lefele futáshoz hasonlóan nagyobb terhelés.

A futáson kívül építsünk be más edzési formákat is az edzéstervünkbe, mint a kerékpározás, spinning vagy úszás.

Szabaduljunk meg a súlyfeleslegtől. Minden plusz kiló felesleges plusz teher. Egy túlsúlyos nőnél fennálló medencefenéki károsodás esetén nagyobb eséllyel fokozódnak a panaszok, ha elkezd futni.

Székrekedésre hajlamos futók fordítsanak kellő figyelmet a székletrendezésre bő folyadékfogyasztással és rostdús táplálkozással, ha kell probiotikumokkal, székletlazítóval kiegészítve. Az évtizedeken keresztül tartó erőlködés a WC-n legalább annyira hajlamosító tényező, mint az eddigiek.

Végezzünk naponta többször medencefenék, régebbi nevén intim tornát, ez a mindennapok részévé kell, hogy váljon. Ahogy erősödik a medencefenék izomzata, úgy fogja jobban bírni a terhelést. Ez minden futónak javasolt, akkor is, ha nincsenek panaszai. Ha megerősödött az izomzat, akkor is folytatni kell a tornát életünk végéig, mert az izom ereje csak így őrizhető meg. Érdemes valami rendszeres napi tevékenységünkhöz kapcsolni a tornát.

Ezekről a tornagyakorlatokról rengeteg információ található az interneten, a videó megosztókon komplett gyakorlatsorokat nézhetünk végig, de aki fél egyedül nekivágni, országszerte több helyen szerveznek tanfolyamokat és tartanak órákat, ahol pontosan meg lehet tanulni ezt az edzési formát.

Mielőtt szülés után valaki újra elkezdene futni, győződjön meg arról, hogy már kellően megerősödött a medencefenék izomzata. Végezzen medencefenéki tornát, és legyen türelemmel, a regenerálódás akár 5-6 hónapig is eltarthat. Mivel szoptatás alatt a vér ösztrogén szintje alacsonyabb, a medencefenéki izomzat sem működik annyira jól, mint egyébként, ezt érdemes észben tartani, amikor újra elkezdünk futni. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy szoptatás végéig ne fussunk, de legyünk fokozatosak, mértéktartóak, és végezzünk gátizom tornát napi rendszerességgel.

running5.jpg

Ha már vannak panaszaink, merjünk vele orvoshoz fordulni. Ha igazolódik a kismedencei süllyedés vagy a terheléses inkontinencia, a medencefenéki izomzat tornáján kívül érdemes megfontolni a hüvelyi pesszáriumok használatát. Ezek az általában szilikonból vagy műanyagból készült kis eszközök a hüvelybe helyezve, esetenként ösztrogén tartalmú krémmel kiegészítve segítik a medencefenék alátámasztását. Megoldást jelenthet azoknak, akiknek már valamilyen fokú kismedencei süllyedése van, de nem akarják abbahagyni a futást. Több cég több formában és méretben gyárt már ilyet, egy a témában jártas kezelőorvossal kiválasztható a páciens számára legmegfelelőbb.

Ha már olyan súlyosak a tünetek, hogy a medencefenéki torna és a pesszárium is kevésnek bizonyulnak, akkor sem kell elkeseredni. A medencefenék rekonstrukciós sebészete az elmúlt néhány évben hatalmas fejlődésen ment keresztül, a modern szintetikus szalag- és hálóbeültetéses technikák bevezetésével nagyon jó és tartós eredmények érhetőek el. Az ilyen műtétekben jártas szakember segítségével orvosolhatóak a már másképp kezelhetetlen esetek is.

 

 

süti beállítások módosítása